Süti írta:vaskalap írta:Caprarit én is qrvára sajnálom,de sebaj majd visszavesszük 4 szeres áron úgy 3 év múlva.
Valószínűleg ez lesz.
Jó pár korosztályos utánpótlás csapatunk bajnok lett, nem hiszem el, hogy nincsen legalább 3-4 olyan játékos, akit be lehetne építeni a csapatba.
Banega-ról még annyit, hogy 33 mérkőzésen lőtt 6 gólt és kiosztott 8 gólpasszt, ami nem egy rossz mutató, főleg úgy hogy sokszor csak csere volt. (28 éves, 53 szoros argentin válogatott)
A mintapéldánya lett annak, hogy hogyan ne építsünk be valakit a csapatba.
Az én meglátásom:
Elég sokat változott a futballvilág az elmúlt időszakban. Már nem csak a horvát, szerb stb. ligákban jelentenek a felnőtt csapatban a tinik, de már láthatjuk, hogy kisebb olasz csapatok is rájöttek, hogy egy-egy poszt esetében még bele is férhet egy-egy piszok fiatal focista játszatása, ezáltal ezek a játékosok nagymértékben fejlődnek, másrészt pedig a hírverésnek köszönhetően az áruk is egekbe szökik. Abban szerintem mindannyian egyetértünk, hogy játékos fejlődését egyik leginkább döntően befolyásoló tényező a felnőtt, relatíve komolyabb ellenfelek ellen játszott tétmérkőzések száma. Na már most, én úgy találom, hogy a különböző ifi bajnokságok mérkőzései sajnos egyáltalán nem képviselnek olyan szintet sem, mint például egy szerb vagy horvát első ligás mérkőzés. Én azt figyeltem meg, hogy a nagy csapatok utánpótlás csapataiból az utóbbi időkben egyre kevesebben kerülnek igazából a felnőttekhez (persze vannak kivételek, de én arányokról beszélek).
Ezt a folyamatot lehetne elkerülni a különböző kölcsönadásokkal, viszont láthatjuk, hogy ez mára már eléggé bukásra van ítélve. Longo, Livaja... mennyire bíztunk bennük, kölcsönadtuk őket, hiszen az eredménykényszer miatt úgy se játszattuk volna őket, viszont máshol is csak a padot koptatták, hiszen a többi csapat is rájött, hogy nekik ebből nem lesz pénzük, saját játékosaikat kell játszatni, mivel azok fejlődéséből tudnak csak profitálni. Persze lehet, hogyha a mieinket játszották volna, akkor idővel valószínűleg sokkal jobb teljesítményt nyújtottak volna, mint a sajátjaik, de ugye ebből utána sem láttak volna pénzt...
Haladva a korral viszont jönnek a hírek a genovai fiatalokról, most adunk X összeget két 16 éves játékosért, két évre ott hagyjuk és a nevel klub busás bónusszal fog gazdagodni, ha igazán minőségi játékost fog belőlük kinevelni. Remek ötletnek tartom-
Mi miért nem játszatjuk akkor a fiataljainkat a nagycsapatban? Mert eredménykényszer van, és még nincsenek azon a szinten. Nagyon jó példa Dimarco esete. Piszok nagy tehetségnek mondják, de az Empoliban alig jut szóhoz, mivel még nincs azon a szinten, hogy jobb legyen a társainál jelenleg, de mivel tehetséges idővel sokkal jobb is lehetne, de ugye jelenleg még nem tud jobban segíteni a csapaton, mint a többiek, és az Empolinak nem is érdeke, hogy jobb legyen, hiszen pénzt nem lát belőle, marad a padon.
Én úgy gondolom, hogy az új irány a nagy csapatoknál a visszavásárolási/elővételi opció meghatározott magasnak mondható összeggel. És nagyon remélem, hogy Caprari esetében is lesz egy ilyen a szerződésben, mert itt max epizódszerepet kapna, kölcsönadás pedig a fentebbi gondolatmenetem szerint nem érné el a kívánt hatást. Sőt remélem a bajnok ifik esetében is ez lesz az irány, mert ha ténylegesen van bennük lehetőség, az így fog kiteljesedni a véleményem szerint.